Patagonia Március 4

A tegnap kozelferkeztunk a gleccserhez. Ehhez át kellett menni két függőhídon és megérte. Úgy értem, h Ildikó atveszekedte magát az ingó deszkák során volt a fizetség, nó meg extra három órát tettünk a jarnivalohoz. De ki is voltunk mire visszaértünk a la grande painehoz. Útközben kisütött a nap és bar ugyanazon az ösvényen jöttünk mint azelőtt nap, mégis egy más kirándulás volt. Visszafele nézve a gleccser fele a felhő lélegzeten átsütött északról jövő napsugár. Ez agyferdülést okozott bennem, most mar beleszoktam hogy a nap közepén észak felé áll magasan a nap.
Egy nézéssél hófedte csúcsók, gleccser kékje, balra tó, mely fehéres szürke ahol suti a nap és kekes ahol a felhő árnyékfoltja. Vajon azért e a neve hogy lago “grey”? És szivárog lassan valami kérgen keresztül ez a szépség, majd betör a lélekig és lesz belőle egy imádság. Egymást botlasztva Ildikóval hol nekiindultunk hol felujjongtunk. A fáradtság  vett hatalomba úgy estünk be a recepcióhoz hogy a türelem határán kapartuk elő az útlevélkét.
Ildikó állatmegfigyelő. Hol rókat, hol nyulat vett eszre, több alkalom kellett, amíg én is megpillantottam. O egy  vadászjelenetet is látott meg le is filmezte.

Másnap balzsamos napsutos áradt a vidékre. Hallom h kattannak a kamerák itt ott. Négykézláb kitolom a fejem a repedésen és látom én is. A tegnapi esti szürkületben felszálltak a felhők és a legmagasabb szikla katedrális csúcsa körvonalazódott. És ma reggel a felkelő nap megvilágította roszazsinű

Ma este kellemes menet után eljutottunk campo italianohoz. Ildikó segített felhúzni a sátrat. Utána a domo francesnel elvaltunk. Ildikó ott éjszakázik én pedig visszasiettem a táborhelyre. Varom Ildikót reggel hogy a gleccserfolyó menten felnyomuljunk egy meredek völgyön újabb szögből megbámulni e geológiai kompozíciót. Közben hallgatom a soknyelvű csevegést amely az asztaloknál ülő fiataloktól árad.

IMG_3053IMG_3057  IMG_3025  IMG_3033  IMG_3039 IMG_3044  IMG_3048

Patagonia – Március 2

Végre jött szó anyukám felöl:

A tegnap este összepakkoltuk a hátizsákot. A többit az Erratic Rocknal hagytuk. Kibéreltem egy sátrat, amit a park füvén probáltam kitesztelni. Hozzánk csatalkozott egy kóbor kutya. Elötte becéztük és egyböl baratságba kerültünk. Sok kóbor kutya van a városi utcákon. Mint a hajléktalanok ott fekszenek a járdán es alszanak. Ildikó aztan szólt neki hogy ne kövessen. És értett magyarul.
Hostel Lucy-nel aludtunk.  Csínos ápolt b&b. Ildikó nem aludt nagyot de én nem bántam a az utcai zajokat. A zsákom lehet vagy 15kg. A buszok nagyok és kényelmesek amivel PN-bol kihoztak a parkba. Reggel 7 után csak jelentek meg a hatizsákosok es különbözo utcákbol egyre tobben parádéztak a buszállomás felé.

Katmaranon meglegyintett a hegyi szél ahogy fodrozott a kék vizü tó. Olyan tenszeru es kék volt a parthoz közel. A térképem beleesett a vizbe. Onnan piszkálta ki a hajos egyik legényzete. A pallón leállt a forgalom es drukkoltak a papirhalászatnak. Most itt örzöm a kabátom zsebében.

Szoval hogy is van a gleccserrel? Ohh erzem hogy luktet a lábam és forró és sulyos. A Paine Grande-tol jottünk a Refugio Grey-ig és most a bérelt satorban a vadonatuj halozsakomban fekszem. Ildikó a menedékházban alszik.

Nem konnyu atadni azt a pillanatot amikor megláttuk a gleccsert. Olyan szép az ösvény, változatos,  barátságos. És a tó és a kék jégdarabok. És jobbra mint a katedrális égbeszökõ szikla tornyai. És tekereg az ösvény néha alábukik néha hosszan hullámosan fel-le. Izzadunk, kalimpálunk a botokkal a sziklák között. És felkaptatunk és nézzuk a gleccsert. a végtelenböl elénk agaskodva. Óriási jégkockák a víz hátrán.  A szinek kontrasztok.

Pötyörögnek cseppek a sátorra és én aludni fogok. Deréktöl lefele meleg olom vagyok

IMG_2998  IMG_3020  IMG_3015  IMG_3012  IMG_2999

A Déli Csücsök

Eddig terv szerint mentek a dolgok. Reggel még Santiagóban ébredtünk. Négy órás repülőút Punta Arénásba vártunk egy kicsit aztán kényelmes, magas ülésű buszban jöttünk Puerto Natalesba. Kissé megpillantottuk a Magellan szoros haragzöld vizet jobb felől. Utána kietlen rétek mentén haladtunk és láttunk juhokat vagy hasonlókat szétszórva. Később hegytömbök emelkedtek a láthatáron. Havas tetejük van. Holnap korán kelünk. Busszal megyünk a parkig. Ma este istenit vacsoráztunk és igyekszem aludni. Kíváncsi vagyok hogyan bírom a hátizsákot.
– Tóth Erzsébet

IMG_2971 IMG_2972 IMG_2977 IMG_2979 IMG_2984